Befejezetlen projekt: 3 alkalom, amikor örülnünk kell neki

Bfejezetlen projekt örömére

Mindannyian jártunk már így. Az biztos, hogy én már igen. Rengetegszer. Megtetszik valami, belekezdek, majd eltelik egy kis idő, megzavar valami, és a projekt félig készen ott marad a nappali közepén. Megzavarhat a család, kifuthatok az időből, vagy egész egyszerűen meg is unhatom. A lényeg, hogy a rengeteg kis apróság amivel éppen foglalkoztam az most ott hever szanaszét a padlón. Nem lehet tőle közlekedni, igazából mindenkit zavar, de mivel elkezdtem, és úgy érzem, hogy be is fogom fejezni addig ott marad, amíg nem lesz kész.

Miért is szedném fel? Hiszen azzal, ha összeszedem a puzzlet, a karácsonyi DIY projektet, vagy legyen az egy új kilengése a kreativitásomnak, azzal beismerem, hogy nem most fogom befejezni. Kudarcot vallottam, és még arra sem voltam képes, hogy ezt az egy nyamvadt dolgot végig vigyem. Nem. Ezt nem fogadhatom el! Így inkább ott hagyom, hogy mindenki lássa, hogy bűntudatot keltsen bennem, egészen addig, míg valóban rászánom magam, hogy befejezzem. Maximum egy kicsit félrehúzom az útból pár hét után, de eltenni, na azt nem. Majd befejezem.

Egy idő után azonban sajátos gondolataim támadnak:

“Be kellene ezt fejeznem ha majd lesz időm…”

“Szánalmas vagyok, sosem fejezek be semmit…”

Gyakorta előfordul, hogy valaki elkezdi rendszerezni az otthonát egy könyv, videó, blogposzt, vagy akár egy ismerős hatására, de aztán valahol valami oknál fogva elakad. Bár néha nehéz kiemelni a pozitív részét a befejezetlen projektjeinknek, mégis összegyűjtöttem három alkalmat, amikor igenis örülnünk kell egy befejezetlen projektnek:

1. Valami miatt elkezdted.

Amikor elkezdted a rendszerezést, akkor ezt valami kiváltotta. Valami hatására kezdtél el cselekedni. Ez csodálatos! Tehát amikor ez a valami megtörtént, akkor arra úgy reagáltál, hogy kirángattad a ruháidat a ruhásszekrényből és elkezdted átválogatni a darabokat. Vissza tudsz emlékezni, hogy mi volt az? Vagy ki volt az? Az egyik barátnőd elmesélte, hogy mennyi helyet csinált a rendszerezéssel a gardróbjában? Vagy pedig megnézted az egyik Kívül Belül Boldogság videót? Elolvastad Marie Kondo: Rend a lelke mindennek könyvét? Milyen szikra volt az, amire te ilyen formán reagáltál?

Találd meg azt a láthatatlan motiváló erőt, ami miatt belekezdtél a projektbe és próbáld visszaszerezni a motivációdat. Ne azon gondolkozz, hogy miért nem tudod megcsinálni, hanem azon, hogy hogyan tudod újra megkaparintani azt a kezdeti lelkesedést, amit akkor éreztél, amikor nagy lendülettel megfogtad a ruháidat és kivonszoltad őket a nappalid közepére. Az otthonszervezés kicsit olyan mint a drog (persze a jóféle). Ha egyszer elkezded, nagyon nehéz abbahagyni. 

Előfordul, hogy az a fajta lelkesedés, amit az elején megkaptál már nem nyújtja ugyanazt a motiváló erőt. Ilyenkor sem kell elkeseredni. Ebben az esetben gondold végig, hogy mi az ami egy fokkal erősebb lendületet ad neked, mint amit eddig éreztél. Ha eddig a szomszéd motivált, lehet, hogy anyukád lesz az erősebb motiváló erő. Vagy a párod. Vagy egy újabb rendszerezésről szóló könyv.

Mindenesetre ne arra fókuszálj, hogy nem fejezted be a projektedet, hanem arra, hogy már mennyit megvalósítottál belőle. Egy pici kitartással pedig még mennyi mindent létre tudsz hozni. Minden csak hozzáállás kérdése. Szerintem a pohár félig tele van. Szerinted?

2. Könnyebben emlékszel rájuk

A Zeigarnik-hatásnak köszönhetően a felnőttek 90%-al jobban emlékeznek a befejezetlen feladatokra, mint a befejezettekre. Tehát ha nincsen befejezve egy feladat, akkor folyamatosan emlékeztet minket az agyunk. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy bennünk van a kipipálási kényszer. Ha egyszer elkezdek valamit, akkor a legjobb érzés, amikor kipipálhatom a listámról. Megvolt, köszönöm, haladhatunk tovább.

Így ha te például inkább halogatós típus vagy, akkor biztos előfordult veled, hogy maga az elkezdés jelentett rengeteg időt, amint belekezdtél könnyen be is tudtad fejezni. Ennek tudatában könnyebb kicselezni magunkat: venni kell egy mély levegőt és el kell kezdeni a projektet, mert ha belefogunk, hajlamosabbak vagyunk be is fejezni, mint félbehagyni a dolgokat, hiszen annyira sürgető a kényszer.

A példa

Fűszertartó piramis a modern konyha kötelező elemeMondok egy konkrét példát. Egyedül a konyhai rendszerezők olyanok, amiknél javaslom, hogy előre is meg lehet venni a tárolókat, hiszen bár van forgás az élelmiszerek tekintetében, mégis véges az élelmiszereid tárolására szánt hely, könnyebb kalkulálni. Az egyik ügyfelem kinézte magának a Fűszertartó polc piramist a webáruházból. Tudta, hogy szeretné rendszerezni a kamrát, de nem tudta, hogy hogyan vegye rá magát. Megkeresett, foglalt időpontot egy ingyenes fél órás konzultációra és átbeszéltük, hogy mire van szüksége. Szeretett volna egy átlátható, molylepkéktől mentes kamrát (az elmúlt időszakban állandóan felbukkantak nála). A beszélgetésünk során kiderült, hogy semmi vizuális motivációja sincsen. Elkezdte, de aztán valahogy elmaradozott a vége. Bár nem gyakori a példa, de a végeredmény az lett, hogy személyesen felvette a tárolót, hazavitte, és kitette az étkezőasztala közepére. Ez a vizuális emlékeztető szolgált arra, hogy elkezdte a projektet és be kell fejeznie. Nem is kell mondanom, hogy egy héten belül be is lett fejezve a csodaszép kamra.

Számára az volt az első lépés, hogy beszerzett egy tárolót. Lehet, hogy számodra az lesz, hogy kukászsákokat szerzel be, mert rengeteg felesleges, lejárt élelmiszered van a szekrényeid legmélyén. Bárhogyan (újra) elkezdheted, csak kezdd el.

Tehát ezentúl ha eszedbe jut, hogy be kell fejezned valamit, akkor örülj neki, mert emlékeztetők nélkül soha nem lenne semmi befejezve.

Ha most feliratkozol a Kívül Belül Boldogság Webáruház hírlevelére, akkor az első vásárlásodhoz kapsz egy 1000 forintról szóló kupont. A webáruházban prémium minőségű tárolókat találsz.

3. Lehetőségek egy jobb élethez.

A befejezetlen projektjeidet lehetőségként kell felfogni. Amikor elkezdted a gardrób rendszerezést, azt azért tetted, mert szerettél volna időben beérni a munkába. Amikor elkezdted rendszerezni a fiókodat az éjjeliszekrényedben, annak reményében tetted, hogy nyugodtabban tudj aludni, és munka után több energiád legyen a gyermekeddel játszani. Az étkezőasztalon hagyott kacathalom pedig azért került oda, hogy megszabaduljatok a feleslegesen kallódó apróságoktól, amik porfogóként szolgálnak és az utóbbi időben kiváltják a köhögő rohamot a gyermekednél. Az íróasztalon tornyosuló végtelen papírkupac rendszerezésével pedig felszabadul annyi hely, hogy lecke írás közben oda tudsz kuporodni te is a kisfiad mellé és nem kell az étkezőasztalon megírnia a tv zajra a házit.

Bármikor amikor rendszerezünk, amikor belekezdünk egy projektbe, hatalmas rendetlenség lesz körülöttünk. Akár meg is gátolhatnak minket a napi feladatok, napi rendrakás és háztartási feladatok elvégzésében. Igen, előfordul, hogy napokig a kanapét sem tudjuk használni. Azonban ahelyett, hogy folyamatos stresszforrásnak tekintenéd őket, ezentúl örülhetsz is a látványnak. Egy pozitív változás közben vagy, aminek valami klassz lesz az eredménye. Mert lesz eredménye. Csupán rá kell venned magadat, hogy újra elkezdd, kezedbe vedd az irányítást és véghez is vigyed a projektedet.

Ha pedig rengeteg folyamatban levő projekted van, akkor válaszd ki a legfontosabbat, vagy a szívedhez legközelebb állót és kezdd azzal. Nem kell egyszerre végezni az összessel, a lényeg, hogy vedd fel újra a fonalat.

A kérdésem csak annyi: mikor fogod újra elkezdeni? Már összegyűjtötted egyszer az erődet ahhoz, hogy elkezdd. Már csak folytatni kell. Egyszer már elkezdted, tudod azt is, hogy hogyan folytasd. Vedd elő a naptáradat és írd be a folytatás dátumát. Nem máskor, MOST!

2018-07-11T11:51:17+00:00 0 hozzászólás

Hagyj üzenetet