Egy korábbi blogbejegyzésben írtam nektek arról, hogy miről is szól a Viszkok Fruzsi könyv, ami a Tedd rendbe az életed! címet kapta (legalábbis az első része, ami minket itt érdekelhet). Most pedig egy rövid szakmai reflektálást olvashattok tőlem! Aki nem tudná, Cserta Szandra vagyok, otthonszervezési tanácsadó és professzionális rendszerezéssel foglalkozom.
Összességében a könyv egy hasznos, motiváló könyv a fiatal generációnak, akik most tanulják, hogy milyen háztartást vezetni, és tapasztalatot gyűjtenek, hogy milyen is rendet tartani az otthonukban.
Örülök, hogy Fruzsi népszerüsíti a témát Magyarországon, hiszen minél több cikk, könyv jelenik meg a rendszerezés témájában, annál tudatosabb otthonok fognak születni.
Viszkok Fruzsi könyv első két fejezete
A könyvet Fruzsi a saját tapasztalataiból írta meg, melyben a neki jól bevált rendszerezési praktikákat osztja meg az olvasóval. „A könyv megírása során a saját tapasztalataimból inspirálódtam, amiket életem eddigi állomásai során szereztem.”
Fruzsi a rendszerezés témáján belül mindenbe belekóstol egy kicsit, azonban nem ássa bele magát olyan mélyen, mint azt lehetne. Szinte minden fejezet vagy témakör végén található egy lista, ami a motiváció felkeltésére szuper megoldás, viszont a rendrakáshoz, rendszerezéshez nem biztos, hogy elég kiindulópont. Leginkább egyfajta szelektálást és rendszerezési módszert mutat be és azt ajánlja az olvasók számára is.
Amiket ismertet, azok működőképes és praktikus módszerek, de nem mindenki számára ideálisak. Mint ahogyan a konmari módszer hű követői is elsiklanak néha azon a mondaton, hogy Marie Kondo külön veszi a “nagy” otthonszervezés folyamatát, és a mindennapi rendrakást (a könyvben benne van egy fél mondat erről), így Fruzsi könyvében is könnyen át lehet siklani efelett a kijelentés felett. Így a kezdő, kevésbé gyakorlottak azt gondolhatják, hogy amit Fruzsi ír az úgy van, és nincs alternatíva.
Tehát a Viszkok Fruzsi könyv nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a saját rendszerezési stílusodra rátalálj, azonban, ha extra motivációra vágysz, vagy ismersz már több módszert, de kíváncsi vagy Fruzsiéra is, akkor mindenképp ajánlom, hogy olvasd el a könyvet!
A Viszkok Fruzsi könyv oldalait lapozgatva találkoztam hasznos és kevésbé hasznos tanácsokkal. A legtöbb tipp, amit Fruzsi a rendszerezés kapcsán megoszt az olvasóval, az megegyezik Marie Kondo módszereivel, néhol apró alakításokkal. De lássuk mik szerintem a legtutibb tanácsok, amikkel teljesen egyetértek és melyek azok, amikkel kevésbé vagy némi kiegészítésre szorulnak!
A Viszkok Fruzsi könyv legjobb gondolatai
Ami nagyon tetszett, hogy Fruzsi többször említi a vizuális zaj fogalmát, és ad néhány ötletet arra, hogy hogyan kerülhetjük el ezt az otthonunkban. Gyakran használom én is ezt a kifejezést, mert nagyon találó és örülök, hogy valaki más is felhívja rá a figyelmet és megismerteti az olvasókkal.
Többször említi a könyv a minimalizmust. Fontos, hogy mindenki megismerje ezt az irányzatot is, de persze nem szükséges mindenkiből minimalistát varázsolni. Fruzsi ennek kapcsán arra biztatja az olvasókat, hogy haladjanak szépen a válogatással, s majd csak azután szerezzenek be tárolókat, ha látják hol, mennyire van szükségük és már tisztában vannak azzal, hogy mit fognak benne tárolni. Ez hasznos tanács én is mindig ezt ajánlom.
Továbbá fontos az is, hogy bármely tároló beszerzése előtt mérjétek is le azt a területet, ahova szeretnétek pakolni, hogy valóban elférnek-e a rendszerezők!
Igazából szerintem ez nem gond. Néha érdemes átlendülni a szélsőségekbe, hiszen a szelektálásnál legtöbbször az szokta jelenteni a problémát, hogy nehezen válunk meg a tárgyainktól. Néha érdemes átlendülni és megismerni mi az, ami túl kevés, hogy megtudjuk hol is van a harmónia.
Ez egy önismereti játék, amit egyszer-egyszer érdemes kipróbálni.
„Mindennek legyen meg a saját helye!” – Nagyon fontos gondolat, ez a rendszerezés alapja. Ha egyszer belefogsz a szelektálásba, rendszerezésbe mindennek jelölj ki egy fix helyet, ahová használat után mindig vissza is teszed. A hosszútávon fenntartható rend csak így érhető el!
Gyakran ajánlom nektek a függőleges tárolást, különösen, ha konyha rendszerezésről van szó, ezért külön tetszett, hogy Fruzsi is ajánlja ezt a tárolási módszert, sőt két rendszerezőt is bemutat, amiket ő is használ. Az egyik a konyhai belső polc, amivel a vertikális helymaximalizálást lehet elérni. A másik pedig a forgótálca, ami számtalan konyhai alapanyag tárolására alkalmas.
A Viszkok Fruzsi könyv oldalain szó esik még a kacatmágnes gócpontokról és gardrób rendszerezésről, ahol hasznos tippeket olvashatunk Fruzsitól, azonban konkrétan a rendszer kialakításáról kevés szó esik. Azt tapasztaltam, hogy mindenről egy picit ír, felszínt kapargatva, így hagyott nekünk, szakembereknek lehetőséget, hogy elmélyüljünk az egyes témákban. Mélyebben a BLOG oldalon többszáz cikk közül válogathatsz.
A sok hasznos tipp mellett pedig találtam néhány olyan gondolatot, amik kis javításra szorulnak, vagy inkább extra magyarázatra. Megint mint szakember, tapasztalom ügyfeleimnél, hogy megannyi rendszerezési stílus van, így amikor Fruzsi a saját tapasztalatait szeretné “minden” olvasónak javasolni, tudom, hogy a gyakorlatban az nem működik mindenkinél. Sőt!
Amivel nem (feltétlen) értek egyet
Arra jöttem rá, hogy azok az embereket – akik szeretik a rendszerezést, a takarítást és rendben tartani a környezetüket – általában célpontjává válnak, azoknak, akik kevésbé rajonganak ezekért az elfoglaltságokért. A “rendmániás” szó ezáltal egy negatív jelzővé nőtte ki magát. Fruzsi ugyanúgy negatív jelzővel illeti a könyv elején ezeket az embereket, mint saját magát is, ami szerintem nem jó.
Normalizálni kellene azt, ha valaki szeret rendezett és tiszta otthonban élni, hiszen önmagában ez egy pozitív tulajdonság. Ti mit gondoltok? Rossz, ha valaki otthonában és környezetében folyamatosan rend és tisztaság van? Ez volt az első gondolat a könyv elején, ami nem hagyott nyugodni. Ám a könyvet tovább olvasva találtam néhány olyan gondolatot, tanácsot, amit nem tartok a legideálisabbnak a rendszerezés szempontjából.
Egy kis kiegészítés a szelektálás témaköréhez:
1. Szelektálás:
A szelektálásról és válogatásról szóló fejezetekben Fruzsi kérdésekkel próbál segíteni az olvasónak azzal kapcsolatban, hogy mely dolgokat érdemes megtartania és mitől kellene megválnia. Azonban ezek a kérdések nagyon vegyesek. A KonMari módszer az első a listán, ami arra vonatkozik, hogy azokat a dolgokat érdemes megtartani, amik örömet okoznak számodra. Ez egy racionális beállítottságú embernek nem fog segítségül szolgálni.
Érdemes volna ezt a néhány szelektálást segítő kérdést két csoportra osztani: akiknél működik a KonMari és akiket sokkal inkább a logikus (racionálisabb) indokok győznek meg. Fruzsi bár a könyv elején kihangsúlyozta, hogy az ő tapasztalatait fogalmazta meg, itt mégsem így volt hirdetve. Ezáltal egy olvasó könnyen figyelmen kívül hagyhatja, és talán nem érti meg, hogy számára miért nem egyértelmű az, amit Fruzsi ennek kapcsán ír.
2. Jó-e, ha valaki más szelektál helyettünk?
Ugyan ennél a résznél maradva Fruzsi hibának tartja a szelektálás során, ha másvalaki holmiját is mi válogatjuk át. Valószínűleg ő barátra vagy partnerre gondol. Ezzel egyet is értek, ugyanakkor kisebb gyermekek nem biztos, hogy képesek döntést hozni válogatás során, hiszen több száz tárgyról is lehet szó, amit lehet, hogy némelyik gyerek szívesen csinál, de vannak, akiknek ez megterhelő. Továbbá, ha a család nagy volumenű szelektálásba kezd, akkor legtöbb esetben az anyuka facilitátor szerepben menedzseli a folyamatokat.
Ha bárki elakad kell valaki, aki segít a döntéshozásban és a motiválásban is.
Tehát itt is beigazolódik, hogy Fruzsi saját magából indul ki, ami nem baj, de emiatt a könyvet mindenképp olyanoknak ajánlom, akik hasonló élethelyzetben vannak, mint ő, hiszen nem nagyon tér ki más alternatívákra. Vagyis fiatal, húszas éveiben levő lányokra, akik most költöznek új otthonba és most alakítják ki először a saját háztartásukat.
3. „A cél az, hogy a szünet után ne legyen rosszabb a helyzet, minta feladat kezdetekor.”
Ez nem igaz. Ha szelektálunk, akkor biztosan káosz lesz, ez elkerülhetetlen. Azt kell előre meghatározni, hogy mennyi időt szánunk az adott feladatra és azt kell beosztani. Így tudjuk, hogy hány óra/nap lesz az, amikor esetlegesen kerülgetjük a kiszelektált holmikat. Az otthonszervezés mindig robbanással jár, és utána nem pár óra, mire helyreáll, vagy akár javul a rend. Ezt el kell fogadni és úgy alakítani az életünket, hogy lesz néhány nap, míg a szemeteszsákokat, vagy adományozandó dobozokat kerülgetjük.
Amivel kiegészíteném a tárolás fejezeteit:
1. Fruzsi leginkább az üveges tárolást ajánlja az élelmiszerek számára.
Igen ez is egy opció, ami nem rossz, de például az üvegek megtöltve nagyon nehezek tudnak lenni, ha magasan tartod ezeket a kamra polcán, akkor vigyázni kell a leemeléskor. Ha van gyermeked, aki szereti a saját kis reggeli müzlijét magának kiönteni, akkor nem feltétlenül ajánlom az üveget.
Továbbá azt is tudni kell, hogy az üveg tárolók általában kerekek, emiatt nem lehet egymásra rakni őket. Azonban számtalan megoldás létezik. A műanyag tárolók könnyebbek, formájukat tekintve kisebb helyen is elférnek, de persze ez sem mindenkinek jön be.
2. „Amit tudsz, tárolj könnyen elérhető, de zárt rendszerekben, hogy lehetőleg csak azok a dolgok legyenek elől, amik esztétikusak is.”
Ami nem esztétikus, de gyakran kerül használatba az akkor hol legyen? Például a női intimhigiéniás eszközöket hol tartsam? Vagy azt feltételezzük, hogy mindenkinek mestruációs kelyhe van? Az szerintem jó, ha a mosdóban kéznél van. Van, aki szereti átlátszó tárolóba tenni, valaki mosibetétet használ, valaki pedig disztréten betét tartóba helyezi, ami nem látszik át. Ez itt legalább 4 fajta tárolási és használati mód egy adott témában. Ez megint egy olyan gondolat, ami Fruzsinak bevált, de minden háztartás más, sőt azt sem lehet egyöntetűen meghatározni, hogy kinek mi az esztétikus.
3. A Viszkok Fruzsi könyv rengeteg listát kínál nekünk
Fruzsi készített egy listát arról is, hogy melyek azok az alapélelmiszerek, amiket tartani érdemes otthon. Viszont ez megint inkább olyan dolgokat tartalmaz, amik az ő preferenciái. Ezek a listák sokszor segítenek elindítani egy gondolatot, azonban pont az alapélelmiszerek annyira mások mindenkinél.
Nem sok eddigi ügyfelem tudott volna azonosulni ezzel a listával, hiszen nincs mindenkinél otthon például liszt. Jobb lett volna arra buzdítani az olvasót, hogy nézze meg mik azok az élelmiszerek, amiket gyakran felhasznál főzés során és azokat szedje listába saját magának. Ha tovább megyek, nem feltétlen jön be a lista készítése mindenkinek. Vannak olyanok, akik szeretik a listákat, vannak olyanok, akik kifejezetten taszítják.
Néhány kiegészítő gondolat
A könyv lapjain Fruzsi néhol a saját képeit is beillesztette inspirációként. Jó hangulatú, motiváló képek, viszont a gardrób rendszerezés témájához kapcsolódó képhez lenne egy plusz tippem Fruzsi számára is! Az egységes vállfa használata! Ami egy olyan kis extra, ami sokkal esztétikusabbá teszi a gardróbok beltartalmát.
Összességében Fruzsi motiválóan és kedvesen szólítja meg az olvasót és tényleg a legtöbben kedvet kapnak a folyamathoz olvasás után. Azonban egyszer Fruzsi úgy fogalmaz, hogy „nem várom el tőled”, ami számomra kicsit furcsán hangzott. Különösen az után, hogy hangoztatta ő maga nem egy szakértő csak érdekli a rendszerezés.
Ennek kapcsán megemlíti azt is, hogy neki a pakolás egy miniterápia és ez őt feltölti. Sokan vannak még ezzel így, azonban nem szabad elfelejteni, hogy olyan típusú emberek is vannak, akiket a rendszerezés nem tölt fel, sőt lehúz. Teljesen normális, hogy ehhez mindenki máshogy áll hozzá. Ezért fontos, hogy az az ember is, meg tudja találni a saját módszereit, aki nem lelkesedik annyira a rendszerezés iránt. Ilyen esetekben, ha elakad az illető érdemes szakmai segítséget kérni!
Örülök, hogy egyre több könyv születik ebben a témában, szuper, hogy Fruzsi is a rendszerezésről beszél az olvasóinak, ami alapján inspirációt szerezhetünk tőle. Azonban picit felszínesen beszél az egyes témákról, nem érinti ezeket olyan mélyen. Ha kíváncsi vagy egy-egy témára részletesebben, akkor válogass a több száz blogbejegyzésünk közül vagy keresd a tematikus videókat a Kívül Belül Boldogság YouTube csatornáján!
És ne feledd, ha bejött a könyv és a módszerek: fantasztikus! Ha pedig nem tudtál minden részével azonosulni, akkor az csak azt jelenti, hogy nem olyan a rendszerezési stílusod, mint Fruzsié.
Minden módszerből azt vedd ki, ami számodra hasznos 🙂
